Kollégáink

Zámolyi Mesevár Óvoda dolgozói

Kató Erzsébet Katalin

Kónyáné Janzsó Nikolett

Rotterné Kőszegi Julianna

Bordácsné Hiedl Anikó

Einvachter Fruzsina

Törzsökné Gajdos Erika

Hegedüs-Kis Eszter

Nagy-Benedek Katalin

Puszta Beatrix

 

 

Dajka nénik:

Kovács Éva

Nagy Edit

Nagyné Horváth Dorisz

Ujváriné Stamber Andrea

 

Pedagógiai asszisztens:

Tóthné Csancsár Marianna

 

Óvodatitkár:

Nagy-Radics Orsolya

 

Konyhai dolgozók:

Józsa Attiláné

Kálmán Mónika

Kissné Erdélyi Renáta

Moórné Rocska Piroska

Bakk Ibolya

Lukács Károlyné

Élelmezésvezető:

Pappné Drozdics Enikő

Karbantató:

Brunner Ferenc

 

BEMUTATKOZÁS

 

Kató Erzsébet Katalin vagyok, 2021. szeptemberétől látom el a Zámolyi Mesevár Óvodában a vezetői feladatokat.

1980-ban érettségiztem a Nagykanizsai Winkler Lajos Vegyipari Szakközépiskolában. Tanulmányaim alatt végig azt éreztem, hogy nem ez lesz az én utam, mivel gyermekkori álmom volt, hogy kisgyermekekkel foglalkozzak. Érettségi után a volt általános iskolai igazgatóm felajánlotta, hogy képesítés nélküli óvónőként dolgozzak a Fityeházi óvodában, a volt óvónénim mellett. Örömmel elfogadtam a lehetőséget. Munka mellett szereztem meg az óvodapedagógusi diplomámat a Soproni Óvónőképző Főiskolán.

1985-ben kezdtem el dolgozni a Felsőrajki Arany János napköziotthonos Óvodában. 2004-ben bíztak meg az óvoda vezetésével, s ezt a feladatot 2021. július 31-ig láttam el.

3 gyermekem van, két unokám. Gyermekeim önálló életet élnek, mindegyik Budapest környékén lakik. Válásom után szerettem volna közelebb kerülni hozzájuk, ezért pályáztam meg a Zámolyon az óvodavezetői állást.

Pályám során mindig a gyermekek mindenek felett álló érdekét tartottam szem előtt. Fontos volt, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteli közeget biztosítsak számukra. Hiszem, hogy a szülőkkel közösen együttműködve tudom a legjobb eredményt elérni a gyermekek fejlesztése terén.

Hiszem, hogy a gyermekeknek nem azt kell megtanítani, hogy vannak sárkányok. Ezt ők már úgy is tudják. Azt kell megtanítani, hogyan kell megküzdeni a sárkánnyal, s azt, hogy bízzanak magukban, hogy ők ezt meg tudják tenni.

Ahogy telt az idő, munkám során azt tapasztaltam, hogy egyre több a beszédhibás, tanulási nehézséggel küzdő, figyelemzavaros kisgyerek, ezért, hogy a problémáikat fel tudjam ismerni, fejlesztésükben szakmailag megalapozottan tudjak részt venni, megszereztem a gyógypedagógiai asszisztensi végzettséget. Ez a tudás nagyban segítette a SNI-s gyermekekkel végzett munkámat.

2014-ben a Budapesti Szent Gergely Népfőiskolán szereztem meg az óvodavezető fejlesztő óvodapedagógusi végzettséget, majd 2016-ban a Miskolci Egyetem Bölcsészkarán a közoktatásvezetői, pedagógus szakvizsgát.

Meghatározó szerepet játszott életemben a zene, – több hangszeren játszom, sokáig énekeltem egyházi kórusban- ezért óvónői munkám során is a gyermekek zenei nevelésére nagy hangsúlyt fektettem.

Szabadidőmben sokat olvasok, kézimunkázok, szeretem a természetet, kirándulást.

Vezetői munkám során igyekszem megtartani az óvoda jól működő szokásrendszerét, hagyományainak megőrzését. Fontosnak tartom a jó kollegiális együttműködést, a munkatársak megbecsülését, egymás másságának elfogadását. Igyekszem biztosítani a pedagógiai szabadság érvényesítésének lehetőségét a kolléganőim számára. Hiszem, ha a pedagógus jól érzi magát az óvodában, a csoportjában, akkor a gyermekek is jól érzik magukat. Nyitottak a világ megismerésére, szeretettel fordulnak társaikhoz, a körülöttük levő felnőttekhez.

Hadd zárjam soraimat Dr Klein Sándor szavaival, melyet vezetői munkám során mindig igyekeztem szem előtt tartani:

„az a legjobb vezető, akit az emberek alig vesznek észre, aki amikor elvégezte munkáját, és elérte a célt, azt mondják: Megcsináltuk”

 

Kónyáné Janzsó Nikolett vagyok, 2013. óta a Zámolyi Mesevár Óvoda vezetője. Születésem óta Zámolyon élek, 2006. óta dolgozom óvónőként. Nagy örömmel tölt el, hogy abban az óvodában dolgozhatom, ahol magam is óvodás voltam, és pályám elején tapasztalt kollégáktól tanulhattam. Óvodapedagógusi diplomával és közoktatásvezető szakvizsgával rendelkezem.

Munkám során mindig a gyermekek állnak a középpontban, fontosnak tartom a gyermekek sokoldalú fejlesztését, az óvodába való befogadásával és nevelésével együtt.

Úgy gondolom, hogy egy intézményben a vezető és minden dolgozó együttes közös munkája a legmeghatározóbb a célok elérése érdekében. Az intézmény célja pedig a gyermekek nevelése, gondozása és fejlesztése az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a helyi pedagógiai programunk figyelembevételével.

Férjemmel és kisfiammal Zámolyon élünk. Magánéletemben is fontos számomra a természet közelsége, szeretek kirándulni, szívesen töltöm szabadidőmet a természetben.

Munkám során ez a mottó vezérel:

„A gyermekek fejlődése szempontjából

döntő fontosságú, hogy érezze,

nem csak szeretik,

de olyannak szeretik amilyen.”

Hermann Alice

 

Rotterné Kőszegi Julianna vagyok. 1972-ben születtem. Születésemtől kezdve Zámolyon élek. Érettségi bizonyítványomat a Vasvári Pál óvónőképző szakközépiskolában szereztem 1990-ben, majd felvételt nyertem a Soproni Óvóképző Főiskolára, ahol nappali tagozaton szereztem meg diplomámat 1993-ban. Szakmai gyakorlataimat a Zámolyi Mesevár Óvodában töltöttem. Így nagy örömömre szolgált, amikor az óvoda akkori vezetője megkeresett, hogy jöjjek ide dolgozni. Így 1993 szeptemberében a szülőfalumban lettem óvó néni. Azóta is ebben az intézményben dolgozom, immáron 27 éve. Ekkor egy gyermekkori álmom vált valóra, hogy kisgyermekekkel foglalkozhatom, ráadásul abban a faluban, ahol születtem, ahol élek. Teli elhivatottsággal, gyermekszeretettel, önképzés igényével kitárult előttem az óvoda varázslatos világa. Jelenleg a Maci csoport óvó nénije vagyok. Vallom, hogy az óvodás
gyermek alapvető tevékenysége a játék, az örök és visszavonhatatlan, nem helyettesítheti semmi más. Csoportomban is ezzel a hitvallással nevelem a gyermekeket. Igyekszem minden nap elegendő időt szentelni a játékra, hiszen a játék egyben a személyiségfejlesztés leghatékonyabb eszköze is. Emellett az egyéni képességek kibontakoztatása, olyan légkör kialakítása a célom, melyben minden gyermek más, a gyermekek önmagukhoz képest fejlődnek. Munkám során mindig fontos volt számomra a gyermekek feltétel nélküli szeretete, elfogadása.

A gyermek olyan, mint egy pillangó a szélben, néhány magasabbra tud repülni, mint mások, de mindegyik a legjobb tudása szerint repül. Miért is hasonlítanád össze őket? Mindegyik más. Mindegyik különleges. Mindegyik gyönyörű. (Ismeretlen szerző)

Fontosnak tartom a hitelességet, a toleranciát, a rugalmasságot, az empátiát, az odafigyelést, a segítőkészséget és a humort. Pályám során mindig is fontosnak tartottam az önképzést. Nagyon sok továbbképzésen vettem
részt. Ezek közül ami sokat jelentett számomra: Így Tedd Rá-s képzések és Antal Judit mentálhigiénés szakember továbbképzései.
2015 óta az intézményvezető helyettesi feladatokat is ellátom.
Házas vagyok, egy felnőtt gyermekem van. Szabadidőmben szívesen kertészkedek, kirándulok, kerékpározok, zenét hallgatok.

 

 

Nagy-Benedek Katalin vagyok. 1979-ben születtem Baróton (Erdélyben). Férjemmel és két lányommal életvitelszerűen Zámolyon élünk. Diplomámat 2009-ben szereztem a Szent István Egyetem pedagógiai karán, Szarvason. Pedagógus családban nevelkedtem (édesanyám tanítónő, édesapám kémia-fizika szakos középiskolai tanár), így alig ha volt kérdéses, hogy én is gyermekekkel foglalkozzak a munkám során. Célom, hogy stabil, biztonságos és szeretetteljes légkört alakítsak ki. Fontosnak tartom, hogy a csoportomba járó gyermekek vidám, sokoldalú, érdeklődő és kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak. Tiszteljék embertársaikat, valamint a körülöttük lévő világot. Munkám során kiemelt figyelmet fordítok a differenciálásra, egyéni bánásmód alkalmazására és a gyermekek személyiségének megismerésére.

 

Nagyné Horváth Dorisz vagyok. 2017-ben végeztem el a dajkaképző iskolát és azóta a Maci csoport dajka nénije vagyok. Két gyermekes anyukaként jól tudom, hogy egy gyermeknek nagyon sok szeretetre, türelemre, odafigyelésre van szüksége.

Fontosnak tartom, hogy egy mosolygós, kiegyensúlyozott és szeretetteljes csoportot alakítsunk ki az óvó nénikkel együtt. Imádom a gyerekeket, kéréseikkel bátran fordulhatnak hozzám. A harmonikus, jó kapcsolat kialakítása velük fontos számomra. Munkám során törekszem az esztétikum tiszta, rendezett csoport kialakítására.

 

Bordácsné Hiedl Anikó vagyok, a Süni csoport óvodapedagógusa. Családommal 2005 óta élek Zámolyon. Pozitív gondolkodású emberként, nyitott szívvel, lélekkel és elmével fordulok a világ és az emberek felé. Szeretem a természetet, a harmóniát, a nyugalmat és a nevetést. Hosszú ideig alsó tagozatos korosztályú, tanulási zavarokkal és autizmus spektrum zavarral élő gyermekekkel foglalkoztam. Ezek az évek hatalmas tapasztalatot adtak és megmutatták, hogy egyéni bánásmóddal, szeretettel, pozitív attitűddel, elfogadással mekkora fejlődést lehet elérni. Óvodapedagógus diplomát a Károli Gáspár Református Egyetemen 2017-ben szereztem. Fontos számomra a szakmai megújulás, így törekszem a továbbképzések, tanfolyamok által kínált lehetőségeket kihasználva fejlődni. Jelenleg a Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Karának, a Magyar hagyományőrzés mesepedagógiával pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésén veszek részt.

Célom olyan szeretetteljes, nyugodt, egymás másságát elfogadó légkör kialakítása, melyben minden gyermek jól és biztonságban érezheti magát. Csoportunkban komplexen, örömteli játék közben tanulunk, melynek alapja a nyitottság, a természet felé fordulás, a hagyományok és jeles napok megélése, megbecsülése, a kölcsönös elfogadás, a szabad játék tisztelete, és az élményközpontú tapasztalatszerzés.  Minden gyermek egyedi, így Sünikéink is sokszínűek, ennek elfogadásával, erősségeikre építve önmagukhoz képest tervezzük képességeik fejlesztését, így mindenki önmagához képest, a saját ütemében fejlődik, a differenciálás nem életkor, hanem képességek és fejlettség alapján valósul meg.

„ Arra taníts, hogy önálló lehessek, hogy büszke lehessek magamra, hogy képessé váljak rá, hogy eldönthessem, hogy véghez vigyem. Én magam!”

– Maria Montessori –

 

Einvachter Fruzsina vagyok törzsgyökeres Zámolyi lakos. Van egy gyönyörű szép és cserfes kislányom, akit egyedül nevelek.
Diplomámat a Szlovákiai Selye János Egyetemen Óvodai és elemi pedagógia szakán végeztem. Kicsi koromtól kezdve gyerekekkel szerettem volna dolgozni így teljesen egyértelmű volt számomra hogy a gimnázium elvégzése után óvó néninek tanulok tovább.
Gyakorlatomat ebben az óvodában végeztem és nagy örömömre szolgált hogy az intézményünk vezetője megkeresett egy állásajánlattal, amit készségesen fogadtam el. Friss diplomásként úgy állok a gyerekekhez ahogy szülőként elvárom hogy az én gyerekemhez hozzáálljanak az óvó nénik.
“Lehet hogy elfelejtik mit mondtál nekik, de soha nem felejtik el hogyan érezték magukat a tetteidtől és a szavaidtól.”
         Call William Buehner
Lelkiismeretes, törekvő embernek tartom magam, tele ötletekkel. Szabadidőmben kislányommal szeretek együtt játszani és quillingezéssel töltöm szabad perceimet.
Számomra fontos az hogy felmérjem milyen gyerekekkel dolgozom együtt, hiszen minden gyermek más és más ezért figyelembe kell vennünk és biztosítanunk kell számukra az egyéni fejlődésüket játékokon keresztül.
A gyerekek kiváncsiak, igazán nyitottan állnak hozzá az új dolgokhoz és ezekhez könnyen is alkalmazkodnak.
Az óvodában minden az érzelmekről szól, ha a gyerek elfogadja az óvodapedagógus akkor már nagy gond nem lehet. Úgy gondolom a nyugodt légkör, az érzelmi biztonság a kulcsa annak hogy a gyermek önfeledten tudjon játszani és ez által fejlődni. Ahhoz hogy a gyerek örömmel minden féle akadály nélkül menjen az óvodába fontos a szeretet és én a csoporton belül ezt szeretném elérni, érezzék hogy itt szeretve vannak és mindenap várják őket.
“Szeretet nélkül lehet fát aprítani, szeretet nélkül lehet téglákat formálni de szeretet nélkül nem szabad gyerekkel bánni!
Lev Tolsztoj

Ujváriné Stamber Andreának hívnak. 1986-ban költöztem édesanyámmal és a nevelőapukámmal Zámolyra. 5 év múlva elköltöztem, családot alapítottam. Két lányom született, de sajnos a kapcsolatom megromlott, így 1999-ben visszajöttem a szüleimhez. Jelenlegi párommal 2000 óta vagyunk együtt, két fiúnk született. 2015-ben, 2016-ban és 2019-ben megszülettek az unokáim (2fiú, 1lány)., akik bearanyozzák az életünket. A dajka tanfolyam elvégzése után, sajnos nem sikerült rögtön elhelyezkednem, de nem adtam fel. 2015-ben nyertem felvételt az óvoda Katica csoportjába. Azóta segítem az óvónénik munkáját. A gyerekek bizalommal fordulhatnak hozzám ügyes-bajos dolgaikkal. Minden ötletre vevő vagyok. Mindig megbeszélem Anikóval a szokás- és szabályrendszert, segítek a gyerekek beszoktatásában, sajátomként bánok velük. Segítek nekik a tisztálkodásban, öltözködésben, játszom velük, meghallgatom őket. Mindig szerettem gyerekekkel foglalkozni. Jó látni, ahogy fejlődnek. Feladatomnak tekintem a gyermekek óvását, védését, segíteni a fejlődésükben.
Szabadidőmben szeretek főzni, sütni, sétálni.

 

Puszta Beatrix vagyok, a Süni csoport óvó nénije. Születésemtől Zámolyon élek, ma már a családommal. 2009 májusában végeztem a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai karán, és még ugyanebben az évben kezdtem el dolgozni a zámolyi óvodában. Célom a szeretetteljes, nyugodt, egymás másságát elfogadó légkör kialakítása. Hiszem, hogy a gyermekek szeretete, elfogadása és a feléjük irányuló türelem a legfontosabb dolgok a világon. A helyi nevelési programunk középpontjában a mese és a szabad játék áll, így a tevékenységeket mindig a játékból kiindulva tervezem, célom, hogy minden gyermek önmagához képest fejlődjön. A fejlesztés, tanulás komplexen, játékba ágyazottan valósul meg, programunk nagy előnye a rugalmasság és a folyamatosság, hiszen a kisgyermek igénye a keveset, lassan, jót, gyakran ismételve. Csoportunkban a differenciálás nem életkor, hanem képességek és fejlettség alapján valósul meg. Fontos számomra a szakmai fejlődés, ezért sok tanfolyamot, továbbképzést elvégeztem ez alatt a tíz év alatt, a legmeghatározóbbak számomra Antal Judit mentálhigiénés szaktanácsadó képzései, és Balatoni Kata Így tedd rá néptáncos képzései voltak, az itt megszerzett tudást beépítettem csoportunk mindennapi életébe. Fő feladatomnak tekintem, hogy segítsem a gyermeki személyiség minél sokrétűbb kibontakozását, sok-sok játékkal, mesével, szeretettel és türelemmel.

Pedagógiai hitvallásom: „Nevelni, fényre hozni pedig csak lélekkel végzett munkával lehet. A kisgyermek nem részismereteket tanul a felnőttől, hanem annak egész emberi viselkedését, beállítódását utánozza. Az eredmény annál tartósabb, minél láthatatlanabbak a nevelési eljárások, és ha a megszólítás, a ráfigyelés mögött érzelmi viszony van. A kisgyermeki élménygondolkodás ehhez tud válaszként illeszkedni. Élményszinten nincs is „tanulás”, csak együttlét a játékban és a jó mesehallgatásban.”  (Zilahi Józsefné)

 

Kovács Évának hívnak, a Napsugár csoport dajka nénije vagyok 2022. márciusa óta.

Mindig is gyerekek közelében dolgoztam és vágytam arra, hogy minél többet köztük legyek.

Szeretek velük játszani, segíteni őket, részese lenni mindennapjaiknak.

Szabadidőmet a családommal töltöm, illetve kisállataimról gondoskodom.

 

 

 

 

 

Mottóm:

„A gyereknevelés és tanítás során az a legfontosabb, hogy egy gyerek mindig tudja, akkor is szeretik őt, ha nem tökéletes, és hogy ezen képes javítani. Ez olyan bizalom a felnőtt részéről, amit minden korú gyerek megérez.

Hogy hisznek benne.

Tévedhet és hibázhat.

Nem kell tökéletesnek lennie.

A világ sem az.”

Tari Annamária

Törzsökné Gajdos Erika vagyok. Hajdú-Bihar megyéből származom és 2022 augusztusa óta dolgozom a zámolyi óvodában óvodapedagógusként.

Rengeteg élmény és tapasztalat van mögöttem, mivel 23 éve dolgozom a pályán.

Innovatív, rugalmas és kommunikatív vagyok.

Két fő feladatra építek: önbizalom, gyermekek önmagukba való hitének megerősítésére és az önállóságra nevelésre. Sajátos módszereimmel interaktív meséken, dramatikus játékokon, játékos íráselőkészítő foglalkozásokon, illetve változatos mozgásos tevékenységeken keresztül valósítom meg a kitűzött célokat. Szeretem, ha vidáman, aktívan telnek gyerkőceim óvodás napjai, amihez nélkülözhetetlen a gyermekszeretetem, humorom és pozitív életszemléletem.

Fontos számomra a családom és a barátaim. Szabadidőmben szívesen teszek várnéző kirándulásokat, szeretek olvasni, moziba járni.

 

 

Nagy Edit – Edit néni
A Süni csoport dajka nénije vagyok.  Születésemtől Zámolyon élek, egy felnőtt fiam van. 2018-óta dolgozom az óvodában. Hálás vagyok a sorsnak,hogy erre az útra terelt, mert így megismerhettem ezt a csoda szép hivatást. Nagyon sok örömöt ad nap mint nap a kisgyermekek között lenni, látni ahogyan fejlődnek, ügyesednek, látni az örömeiket, a mosolyukat. Fontos számomra, hogy tiszta, rendezett környezetben töltsék a napjaikat a gyermekek, érzelmi biztonságban, szeretetteljes légkörben, harmóniában nevelődjenek.

” Jól csak a szívével lát az ember.
Ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan. ”
/ Antoine de Saint-Exupéry/

 

 Hegedüs-Kis Eszter vagyok.
2020-ban szereztem óvónői diplomát Szekszárdon a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar óvodapedagógus szakán. Tanulmányaim során szakmai tapasztalatot Szekszárdon, a kar gyakorló óvodájában, illetve Nagykozárban a Nagykozári Óvodában szereztem kötelező szakmai gyakorlat során. Pályakezdő óvodapedagógusként 2020. április 1-től dolgozom az óvoda Süni csoportos óvónénijeként. Mivel az országban nem csak az óvodapedagógusokból, hanem a gyógypedagógusokból is jelentős hiány van, így terveim közt szerepel elvégezni a gyógypedagógus alapképzést levelező tagozaton. Középiskolai tanulmányaimat környezetvédelem és vízgazdálkodás szakon végeztem, így kiemelten fontosnak tartom, hogy a gyermekekkel megismertessem mind lokális-, mind pedig globális környezetük szépségeit, illetve betekintést nyújtsak számukra azon tevékenységek tárházába, melyekkel ők maguk is hozzájárulhatnak környezetünk megóvásához. Fontos számomra, hogy az óvodában minden kisgyermek számára biztosított legyen a szeretetteljes nyugodt légkör annak érdekében, hogy önmagukhoz és életkorukhoz képest a lehető legeredményesebben fejlődhessenek, hiszen ha egy magocskát jó helyre ültetjük és megfelelően gondozzuk, akkor sudár fa kerekedik belőle.

Mottóm:
„A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani.”           /Rudolf Steiner/